Dönteni sosem egyszerű, különösen ha új munkahelyről van szó. Lehet nemet is mondani, ha nagyon kevés a bér, ha érzékelhetően nincs mozgástér, de az is jelzésértékű, ha túl gyorsan mondanak igent. Észérvek mellett néha az ösztönök súgására is érdemes hallgatni.

- Megalázóan alacsony bér
Vannak olyan munkák, amelyeket kevesebb pénzért is érdemes elvállalni, amennyiben kedvező perspektívát kínálnak (gyors továbbjutási lehetőség egy prosperáló cégnél, különleges ismeretek, képességek elsajátítása, értékes kapcsolatok építése). Ám, ha gyaníthatóan csupán arról van szó, hogy a munkáltató spórolni akar, bizony azonnal sarkon kell fordulni. Ilyen esetben megvan a kockázata annak, hogy veszélybe kerülhet a mindennapi megélhetés, romlik az életnívó, de ami még rosszabb, az önbecsülés is csorbát szenved. Ezeknek pedig bizony utóhatásai lehetnek, akár a következő álláskeresésnél is.
- Nincs perspektíva
Egy új munkahely kiválasztásánál fontos szempont kell, legyen az előrelépés, a fejlődés lehetősége. Ha a „hogyan tovább” kérdésre nincs használható válasz, akkor ez az állás amúgy is csak rövid ideig működne, ki kell tehát hagyni egy ilyen fölösleges és visszahúzó hatású munkahelyet. A karrierépítésnél szinte elsődleges szempont a megfelelő, távlati munkalehetőség.
- Szégyellnivaló munkahely
Van némi alapja annak a régi, kissé kesernyés viccnek, amikor X munkahelyen dolgozó azt kéri: a valóság helyett édesanyjának inkább azt mondják, hogy éjszakánként egy kétes hírű helyen zongorista. Nagyon fontos, hogy az ember büszke lehessen a munkájára, ezért semmiképpen nem szabad próbálkozni olyan állással, amelyet bármilyen okból nem merne bevallani a hozzá közelállóknak. A napi szintű szégyenérzet nem segíti a szakmai és emberi önbecsülést.
- A munka visszalépést jelentene
Középvezetőből egyszerű beosztottnak elmenni – még ha nagyobb is az új cég – csak akkor megengedett, ha egyébként a teljes anyagi csőd fenyegetne vagy az adott munkahelyen rövid idejű helyben járás után nagyon látványos fejlődésre van lehetőség. Egyéb esetben a jelentős visszalépés nemcsak az önéletrajzban mutat rosszul, de a büszkeséget is sérti, hiszen tudja: nagyobb kihívásoknak is meg tudott már felelni. Még belegondolni is rossz, ha minden reggel úgy érzi: egész nap olyan emberek fognak neki dirigálni, akiknél sokkal okosabb és tapasztaltabb.
- Ha túl sok az elvárás
Azonnal gyanút kell fogni, ha az állásinterjún arról beszél a HR-es, hogy minimum 120%-os teljesítményt várnak el a dolgozóktól, gyakran kell túlórázni, és nem nézik jó szemmel, ha valaki nyáron képes egyszerre két hét szabadságot kivenni. Mindez arra utal, hogy az adott munkahelyen túlhajtják a dolgozókat. Amennyiben a bérezés és a jutalmazás ezzel arányos, talán érdemes megfontolni a lehetőséget, de mindenképpen mérlegelendő: akar-e olyan agyonhajszolt lenni, akinek előbb-utóbb a magánélete és az egészsége is rámegy a munkájára.
- Halálra interjúztatják
A felvételi procedúra során már a 4. körön is túl van, és ekkor széles mosollyal közlik, hogy még egy újabb interjúra kerül sor, ezúttal a menedzsment néhány tagjával. Ideje megkongatni a vészharangot! A cég már azt is tudja, hány plüssmackója volt ovis korában, és mindig frappánsan válaszolt a legidétlenebb beugratós kérdésekre is, ennek ellenére még mindig nem biztosak a jelöltségben? Akkor nem ez a cég a megfelelő munkahely. A felvételi szekatúra ugyanis jól tükrözi, hogy az adott vállalatnál hogyan bánnak az alkalmazottakkal: nagyon valószínű, hogy határozatlanok a céljaikat illetően, és a hétköznapokban sem hagynák békén egy percig sem. Nem éri meg a strapát, tovább kell állni.
- Túl könnyen fölvennék
Ha az állásinterjún az a benyomása, hogy szinte rátukmálják a pozíciót, még nem kell azonnal menekülőre fogni, viszont erősen gyanakodni kifizetődő. Amiből tájékozódni lehet: hányan jelentkeztek eddig a meghirdetett állásra, hogyan és miért üresedett meg az adott poszt, milyenek a munkafeltételek, hogyan teljesített a cég az elmúlt években. Ha megnyugtató válaszokat kap, talán csak azért volt olyan lelkes az interjúztató, mert úgy gondolja: meglátta a tökéletes jelöltet, de ha zavaros kép rajzolódik ki, udvariasan el kell köszönni tőlük.