Sokan szenvednek attól (velem is előfordul), hogy este, lefekvés után is „kattog az agyuk” a napi történéseken, vagy a másnapi teendőkön gondolkoznak, képtelenek lenyugodni és elaludni. Ez nemcsak a kialvatlanság miatt veszélyes, hanem mert az esti stressz egy sor más betegség okozója is lehet.
A „stresszhormon” (kortizol) jelentősége
Sokat árthatunk magunknak azzal, ha este nem tudjuk (legalább egy kis időre) elengedni a napi gondokat. Az egészségünk szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a nap melyik szakaszában nézünk szembe a problémákkal, mikor stresszelünk jobban, reggel vagy lefekvés előtt.
A magyarázat a stresszhormonban rejlik. Működése egyszerű: amikor valamilyen veszélyes, vagy csak kihívást jelentő stresszhelyzetbe kerülünk, a szervezetünk kortizol szintje megemelkedik. Őseinknek ez az életben maradáshoz kellett: a megemelkedett kortizolszint hatására ugyanis a test megfeszül, készenléti állapotba kerül, ezáltal gyorsabb, hatékonyabb reagálásra képes. Szervezetünk kortizolszintje a nap folyamán nem állandó. Ideális esetben reggelente magasabb, mert segít a felébredésben, abban, hogy ébren is tudjunk maradni, és hatékonyan ellássuk a feladatainkat. (Egy ideig én is azt gondoltam, ha reggelente mérem a vérnyomásom, akkor az biztosan alacsonyabb, tévedtem.)
A nap előre haladtával a kortizolszint (általában) csökken, estére alacsony lesz, hogy nyugodtan tudjunk pihenni, aludni.
Álmatlanság
Ha valaki az esti órákban is stresszel, a megoldandó feladatain rágódik, akkor ez a természetes folyamat megbomlik. Ha az esti kortizolszint nem tud kellőképpen lecsökkeni, akkor az negatív egészségügyi következményekkel járhat. Az első az álmatlanság és az ebből fakadó kialvatlanság. Ilyenkor jönnek a rémálmok, az álmatlan forgolódás, a gyakori éjszakai ébredések (mikor negyedóránként nézzük az órát, nem kell-e még felkelni). Az is tipikus tünet, amikor ugyan el tudunk aludni, de túl korán, a hajnali órákban felébredünk, és akárhogy is erőltetjük, már nem tudunk visszaaludni (és még hétvégén is, amikor pedig tovább is lehetne). Az álmatlanságban szenvedők gyengébben teljesítenek a munkában, ingerlékenyebbek, agresszívebbek lesznek vagy ellenkezőleg, fásulttá válnak. A fáradtság miatt figyelmetlenebbekké válnak, így nagyobb eséllyel fordulhat elő akár baleset is.
Egészségünk megóvása
Emellett egy sor másik egészségi kockázattal is jár, ha a kortizolszint tartósan magas a szervezetünkben. A Northwestern University munkatársai 80 különböző kutatás eredményeit összevetve arra jutottak, hogy többek között különböző gyulladásos betegségek, az immunrendszer működési zavarai, a túlsúly, a diabétesz, a depresszió, de még a rák bizonyos fajtái is összefüggésbe hozhatóak a kortizol tartósan magas szintjével.
A stresszt persze lehetetlen teljesen kiiktatni az életünkből
Problémamentes élet nincsen, hiszen életünk folyamán számos kihívást jelentő helyzettel találkozunk. Ezek lefutási ideje és súlyossága a fontos! A rövidebb stresszes helyzetekkel nap mint nap megküzdünk, ám ha ez hosszabb távú (krónikus), és súlyosabb, akkor tud komolyabb következményekkel járni. Ha ez az állapot állandósul, akkor érdemes valamilyen módon tenni ellene.
Szakmai segítség felkeresése
Mindenekelőtt fontos, hogy ezt a problémát ne vegyük félvállról! Ha huzamosabb ideig nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, szorongásokkal küzdünk, esetleg egyéb (testi) tüneteket is tapasztalunk, mindenképp keressünk megoldást. Ez lehet pl. még kezdeti szakaszban egy jó coach :-), akivel közösen lehet munkálkodni ennek mérséklésén, leküzdésén. Súlyosabb esetben már pszichológusi-pszichiáteri segítséget kell kérni! A szakember ki tudja vizsgálni a problémát, és tud további segítséget nyújtani a kezelési lehetőségekben. Fel tudja mérni, szükséges-e gyógyszeres kezelés és/vagy egyéb terápiás eljárás. Ma már számos, tudományosan bizonyított terápiás módszer létezik a már súlyosabb szorongás, és mindennapos stressz kezelésére is. Kiemelve néhányat:
- Kiváló módszer lehet pl. az autogén tréning megtanulása, ami egy olyan relaxációs módszer, mely könnyen elsajátítható és segít abban, hogy önállóan megnyugtassuk idegrendszerünket, izmaink feszültségét.
- Egy aktívabb relaxációs technika pl. a progresszív izomrelaxáció, mely során az izomcsoportok megfeszítésével és ellazításával érhetjük el a kívánt nyugodt állapotot.
- Ezeken túl léteznek különféle meditációs technikák is, mint pl. a tudatos jelenlét meditáció.
- A relaxációkon túl pedig különféle terápiás eljárások segíthetnek, és biztosíthatnak több belátást, tudatosítást a problémával kapcsolatosan. Ilyen lehet a kognitív- és viselkedésterápia, analitikusan orientált pszichoterápia stb.
Ne jussunk el idáig, idejében keressünk segítséget, ha nem segített vagy már túl késő, ezen módszerek közül válogatva (is) megtalálhatjuk a legmegfelelőbbet, és elindulhatunk a fejlődés útján. Ne felejtsük, hogy tudunk tenni önmagunkért, és rendkívül fontos, hogy a mai felgyorsult világunkban legyen olyan technika a kezünkben, mellyel oldjuk a mindennapos feszültségeinket!