Amit eddig irodaként ismertünk, 2020-ban örökre megváltozott. Szakértők elmondták, mire számítsunk az új évben.
Amerikai HR-szakértők az alábbi öt jelentős változást fogalmazták meg arra az időszakra vonatkozóan, amikor a koronavírus oltásoknak köszönhetően már elméletben meglesz a lehetőség, hogy a kényszerű Home office-ból mindenki visszatérhessen az irodákba dolgozni.
1. A videochatek okosabbak és „hátborzongatóbbak” lesznek a mesterséges intelligenciának köszönhetően.
Ha 2020 a videokonferenciák éve volt, akkor 2021-et az okosabbá válásuk fémjelzi majd. A Zoom például bejelentette, hogy 2021 júniusára kifejlesztenek egy funkciót, aminek segítségével az egy azonos konferenciateremben ülő résztvevőket is külön kis ablakokban láthatjuk majd. Ez a hibrid irodákban fog majd jól jönni, és a cég szándéka az új funkcióval az, hogy demokratizálja a Zoomot, elősegítve az otthonról és az irodából dolgozók közti különbségek megszüntetését.
A Cisco ugyanekkor a gesztusfelismerést vezeti be saját platformján. Terveik szerint a mesterséges intelligencia fel fogja ismerni a résztvevők különféle gesztusait, úgymint a tapsolást, a felemelt kezet vagy a felmutatott hüvelykujjat. Ez több száz résztvevős online rendezvények esetében ahhoz segíthet hozzá, hogy könnyen felmérhető legyen a résztvevők reakciója egy-egy ötletre, megszólalásra anélkül, hogy kérdőíveket kellene kitöltetni velük vagy emojikra kellene kattintgatniuk. Elviekben megoldható lenne az arckifejezések hasonló felismerése is, azonban ezt adatvédelmi szempontból aggályos lenne bevezetni, ezért nem is tervezik.
A Microsoft már az elmúlt év vége felé bevezette újítását, amely felismeri és elraktározza a meeting közben, hogy melyik résztvevőnek milyen utólagos feladatot kell majd teljesítenie, és a találkozó után mindenkinek emlékeztetőt küld az elvégzendő feladatáról. Emellett visszakereshető jegyzőkönyvet is készít az ülésekről! Ez azért elég hasznos lehet. J
2. Az új hibrid munkahelyen sokkal több lesz az időbeli megkötés, mint gondolnánk.
Ez a rugalmasság nem az a rugalmasság. A Google például olyan rugalmas munkahetet tervez, ahol a munkavállalók három napot töltetnének az irodában és kettőt otthon. Azonban a szakértők szerint a hibrid munkahelyeken erőteljes koordinációra lesz szükség. Ha például valaki kedden és csütörtökön jár majd be az irodába, akkor el fogja várni, hogy a csapattársai is ezeken a napokon legyenek bent, hiszen csak így tudnak hatékonyan együtt dolgozni – vagyis a teljes rugalmasság máris nem megvalósítható. A rugalmasságot muszáj menedzselnünk. Emellett oda kell figyelnünk arra is, hogy az otthonról hosszabb időt dolgozó kollégáink ne jussanak el a kiégés állapotáig. A pandémia miatt eleve mindenkinek megnövekedett a stressz-szintje és otthonról jellemzően hajlamosabbak vagyunk többet dolgozni. Mindezek miatt a vezetőknek fontos odafigyelniük arra, hogy rövidebb meetingeket tartsanak, világos elvárásokat fogalmazzanak meg a munkahelyi e-mailezés időkereteit illetően, és adjanak ki ajánlásokat vagy irányelveket azt illetően, hogy mikor kezdődjön és mikor végződjön a munkanap. Biztosítanunk kell számukra azt is, hogy amikor bemennek az irodába, ez megérje a ráfordított időt és a kockázatot, vagyis ne ugyanaz történjen odabent, mint amit otthonról, a Zoom-meeting és a kanapé közt navigálva is elérhetnének.
3. A kapcsolati buborékunk az irodába költözik.
Most, miután emberek milliói töltöttek hónapokat az otthonukból – hatékonyan – dolgozva, világossá vált, hogy ha nem is kell temetni az open office-t (bár egyes vélemények szerint igen), a jelentősége erősen lecsökkent, és a továbbiakban a kisebb, privátabb munkatereket fogjuk általánosságban preferálni. Valahol félúton a privát fülke és az open office között helyezkedik el a szakértők szerint csapatzónának nevezett terület. Mostantól az emberek elsősorban a csapattagjaikkal közös személyes munka miatt fognak bejárni az irodába dolgozni, ezért az ilyen helyiségeket úgy alakítják ki, hogy azok egyformán alkalmasak legyenek az egyéni munkára és a kisebb csapat összejövetelekre. Ilyen jellegű tereket érdemes elképzelni, ahol lesz külön hely a csapatoknak a közös megbeszélésekre, mindenkinek az egyéni munkára, és emellett arra is, hogy a dolgozók elzárhassák a személyes holmijaikat.
4. Sok munkaadó (várhatóan) felteszi majd a kérdést, hogy beoltatták-e magukat az alkalmazottak – még akkor is, ha az oltás nem lesz kötelező.
A várakozás az, hogy sokkal szélesebb körben fogják ha nem is elvárni, de nyomatékosan kérni vagy ajánlani, illetve ösztönzőkkel támogatni a munkáltatók, hogy a dolgozóik beoltassák magukat. A szakértők előrejelzik egyfelől az erről szóló információ értékességét (egyrészt több alkalmazottat csábíthat majd vissza az irodába a tudat, hogy a munkatársai beoltatták magukat, másrészt a vállalat kifelé is kommunikálhatja, ha náluk mindenki be lesz oltva), másfelől azt, hogy a vezetők várhatóan jó példát mutatva sok helyen elsőként oltatják be magukat és ezt a munkavállalók felé is nyíltan kommunikálják.
5. Szemtanúi lehetünk a részmunkaidő nagy visszatérésének.
Sok cég kénytelen lesz ehhez az eszközhöz nyúlni, ha meg akarja őrizni az olyan értékes munkavállalóit, akiknél korábban fel sem merült, hogy részmunkaidőben dolgozzanak, de a pandémia miatti otthonoktatás és teljes munkaidős Home office közti zsonglőrködés mostanra felemésztette minden erejüket. Noha az elképzelés korántsem új, úgy tűnik, a pandémia miatt kialakult kényszer fogja igazán hatékonyan elterjeszteni.